A felelős állattartás nem három napig tart

Egy állat örökbefogadása nem egy próbaidőszak. Nem arról szól, hogy hazavisszük, megnézzük, három nap alatt „működik-e”, majd ha nem pontosan úgy viselkedik, ahogy elképzeltük, visszahozzuk. Egy cica új otthonba kerülése hatalmas változás számára. Új hely, új szagok, új emberek, esetleg új állatok veszik körül. Van, aki néhány nap alatt feloldódik. Másnak hetekre vagy akár hónapokra van szüksége. A felelős állattartás egyik legfontosabb része éppen az, hogy ezt az időt megadjuk neki.

Büdi története

Büdi alig került új otthonba, három nap után visszahozták hozzánk, mert az örökbefogadó úgy érezte, nem találták meg a közös hangot.

Három nap alatt.

Ennyi idő alatt egy cica sokszor még azt sem érti, mi történt vele. Nem tudja, biztonságban van-e, maradhat-e, megbízhat-e az új emberében. Három nap nem feltétlenül elég arra, hogy megmutassa a valódi személyiségét, kialakuljon a bizalom, vagy létrejöjjön az a kapcsolat, amiért eredetileg örökbe fogadták.

Szerencsére vannak történetek, amelyek pontosan megmutatják, mit jelent a másik út.

Kókusz története – amikor a probléma helyett a megoldást keresik Kókusznál az örökbefogadást követően szobatisztasági problémák jelentkeztek. Főleg éjszakánként előfordult, hogy nem az alomba pisilt. Ez egy valós probléma. Kellemetlen, fárasztó és sok türelmet igényel.

Az örökbefogadó azonban nem azt mondta néhány nap után, hogy „akkor vigyétek vissza”. Jelezte nekünk a problémát, segítséget kért, mi pedig tanácsokat adtunk neki. Ő pedig próbálkozott tovább.

Nem egy napig. Nem három napig.

Körülbelül két hónapnyi kitartás, türelem és szeretet után Kókusz megtanulta, hogy kizárólag az almot használja.

Ma már nem ugyanaz a cica, aki annak idején elkerült tőlünk. Sokkal nyitottabb, bújósabb, játékosabb lett, keresi az ember társaságát és igényli a szeretetet. Ehhez azonban kellett valaki, aki nem mondott le róla az első nehézségnél.

Felhő története – amikor még az sem számított, hogy teljesen más derült ki róla

Felhő úgy került el tőlünk, hogy ivartalanított nőstény cicának tudtuk. Később azonban kiderült, hogy Felhő valójában fiú.

Ez természetesen meglepetés volt. Mégsem az történt, hogy emiatt visszahozták. Az új gazdája elfogadta őt ugyanúgy, ahogy addig. Felhőnek ráadásul egy másik cicával is össze kellett szoknia, aki korábban nem igazán tűrt meg maga mellett más macskákat. Idővel azonban megtörtént az, ami az első napok alapján talán elképzelhetetlennek tűnt volna: összeszoktak.

Felhő személyisége pedig közben teljesen megváltozott. Ahogyan Kókusznál, nála is olyan fejlődést láthattunk, mintha egy másik cicáról lenne szó. Bújik, játszik, keresi a kapcsolatot, igényli a törődést.

És pontosan ezért nem lehet egy állatról néhány nap után kijelenteni, hogy „nem működik”. Ezt nevezzük felelős állattartásnak A felelős állattartás nem azt jelenti, hogy minden könnyű.

Azt jelenti, hogy ha probléma van, először megpróbáljuk megoldani. Segítséget kérünk. Utánajárunk. Időt adunk. Türelmesek vagyunk. Elfogadjuk, hogy egy élőlényt fogadtunk örökbe, nem pedig egy olyan tárgyat választottunk, amelyet vissza lehet vinni, ha nem felel meg az elképzeléseinknek.

Természetesen létezhetnek olyan helyzetek, amikor egy örökbefogadás valóban nem tartható fenn. De óriási különbség van aközött, hogy valaki minden tőle telhetőt megtett, hónapokon keresztül próbálkozott és segítséget kért, vagy egyszerűen néhány nap után feladta.

Kókusz gazdája két hónapig dolgozott azon, hogy megoldja a szobatisztasági problémát.

Felhő gazdája akkor is megtartotta őt, amikor kiderült, hogy még a neme sem az, aminek eredetileg tudtuk, és időt adott neki arra is, hogy összeszokjon a másik cicával.

Ma pedig mindketten szeretetteljes, bújós, játékos cicák, akiknek volt lehetőségük megmutatni, kik valójában. Mert valaki adott nekik időt. Az örökbefogadás nem arról szól, hogy az állatnak néhány nap alatt kell bizonyítania, hogy méltó arra, hogy nálunk maradjon. Arról szól, hogy amikor hazavisszük, vállaljuk őt a személyiségével, a félelmeivel, a problémáival és az alkalmazkodáshoz szükséges idővel együtt.

A szeretet fontos. De önmagában nem elég.
Türelem, következetesség, felelősség és kitartás is kell hozzá.

Ezt nevezzük felelős állattartásnak.